Kódok vagy megnevezések?

Kővári Attila BI és adattárház blogjaKővári Attila

Örök dilemma, hogy használjunk-e hosszú, mindenki által érthető, megnevezéseket az adatpiacokban, ad-hoc elemzésekre szánt adatkockákban, vagy használjuk inkább azok rövidebb, a szakterületek által használt megfelelőit.

Mi tanácsadók hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy szakítsunk a kódokkal. Azokat csak a szakterület bennfentesei értik. Rajtuk kívül senki más. Úgyhogy célszerű a kódok helyett szép, beszédes, mindenki által érthető megnevezéseket használnunk a riportokon. Ésszerűnek tűnik igaz?

Csakhogy a szakterületen azért használják a kódokat, mert nem találtak helyettük olyan megnevezést, ami tömören kifejezi a kód mögött álló tartalmat. Emlékezik még valaki arra a jó 10 évvel ezelőtti trendre, amikor a weboldalak a hibakódok helyett elkezdték szöveggel kiírni a hiba okát? A 404-es hibakódról mindenki tudja mi van mögötte, de az “oldal nem elérhető” hibaüzenetből senki sem tudott következtetni a hiba valódi okára…

Dolgoztam olyan projekteken, ahol egy alapvetően magyar és német fogalmakat használó vállalat akart angol nyelvű adatpiac adatmodellt építeni. Az eredmény katasztrofális lett. Az új adatpiachoz csak az értett, az használta szívesen, aki csinálta…

Ha a vállalatnak/szakterületnek vannak bejáratot nevei a fogalmakra/folyamatokra akkor érdemes azokat használni az adattárházban. Még akkor is, ha a nagy „nemzetközisítési” vagy „átbrendelési” lázban logikus lenne mindent angolra fordítani. Még akkor is ha a „kódokat nem mindenki érti”.

Az emberek nem hülyék. Ha valamire van elterjedt szó vagy kód, akkor képesek rövid idő alatt megtanulni azt. Minden vállalatnak/szakterületnek van egy saját élő nyelve amin kommunikál. Ki lehet ezt írtani, de ehelyett jobb lenne ha az újonnan érkezők tanulnák meg a vállalat nyelvét beszélni ahelyett hogy egy mesterséges (kitalált) nyelvezetet használnánk egy kialakult helyett…

Elválasztó

Már készül a következő cikk. Kérjen értesítést a megjelenéséről itt.

Szólj hozzá!

komment